Lupburg varaba az ut a varhegy deli oldalan vezet fel, a delnyugati sarokban levo egyszeru kapun keresztul.
A var udvarat a 16. es 17. szadaban, patko alakban varhazak veszik korul: a deli reszen jo allapotban megmaradt lakoepulet es az ujjaepitett kapu, nyugati reszen a kozelmultban felujitott foepulet, eszaki reszen pedig egy nagy pajta talalhato.
A varat es az epuleteit egy szinte teljesen erintetlen gyurusfal vedi, melynek aljaban a 12. szazadban keszult nagyon nagy es gondosan megmunkalt meszko blokkok talalhatok. A fal felso reszen kisebb blokkok, kovek es teglak kerultek beepitesre.

Kallmünz vara....

A varfal egy szelvenye bizonyitja, hogy teruletet mar a kozepso bronzkorban vedelemre hasznaltak. A belso reszben, meg a mai napig allo fal resz pedig a keltak idejebol szarmaztathato. Szoval nem egy mai darab. ?
A varat 1255-ben bajor birtokkent emlitik.
1271-ben Hugo von Kallmünz birtokaba jut es kiboviti a varat.
A 15. szazadban egy haboru soran felgyujtjak, ezt kovetoen felujitjak, de a harminc eves haboru ujra lerombolja a varat.
Ezutan elkezdik a koveket szethordani, melyet
a 19. szazadban leallitanak, leltarba veszik a var maradvanyait, amit vegul a 20. szazadban felujitanak.

A várat valószínűleg a 12. században Erlingshofeni nemesi lovagok építtették, akik 1162-től, a vár elkészülttétől nevezik magukat Arnsberg lovagjaiknak, a régi kastélyt elhagyják. Arnsberg feudális ura Eichstätt püspöke volt. De már 1192-ben költözik Heideckbe. 1305-ben eladta Alsó-Bajorország hercegségének. Ludwig herceg 1416-ban meghódította a várat. 1473-tól az Eichstätt püspök megvásárolja régi erődjét, és vadászházként használja. Noha a vár 1663-ban megújult, a 18. századból bomlik és kőfejtőként használják. A várban épült házak régen mezőgazdasági birtokként szolgáltak, ma pedig szálloda.

Denkendorfi minivár....
Amennyit tudok róla, hogy....nagyon cukiiii! ?

Kipfenbergi vár....

A környék leglátványosabb vára, mely a 12. században épült. A gótikus vár trapéz alakú, körülötte magas fallal. Az eredeti épületállomány a székesegyházból (román stílus), a kápolnából (késő gótika), a boszorkánytornyból (12. / 13. század), az erődtoronyból (gótikus) állnak; a fennmaradó részeket a 20. században újították meg. Ma magántulajdonban van, sajnos nem látogatható.

Randeck vára....

A 11. és a 12. században építették. A 13. században gróf Babo von Abensberg kezébe került, aki rablólovagként élt. A 15. században az Abensbergek kihaltak, így a Randeck kastély átkerült a bajor hercegséghez. A svéd csapatok és a harmincéves háború súlyos károsodása után 1818-ban a Bajor Királyságba ment át. Az akkori bajor herceg, Maximilian részben újjáépítette a romot. Mára a kastély külső falai, a várbörtön, az éhségtorony és a ciszterna maradtak meg.