bringas

Vasarnap: Sosto-Bfured 50 km
Hetfo: Bgyorok 66 km
Kedd: Keszthely 14 km
Szerda: Bszemes 60 km
Csutortok: Sosto 40 km

Megtett tavolsag: 230,54 km
Tekeressel toltott ido: 15:05
Max sebesseg: 47,8 km/h
Atlag sebesseg: 15,4 km/h

Helyzetjelentek:
1 Alsóörsön és környékén az egy négyzetméterre jutó HD-k száma 4.
2 Úgy rángatta a görcs a lábam, hogy Almádiban nem tudtam megállni, ezért Füred lett az elsô állomás.

Helyzetjelentek:
1 Tihany nem változott: Gyönyöru
2 Szigliget nem tom milyen volt, de tetszik
3 Vonyarcvashegyen az egy négyzetméterre jutó szúnyogok száma 228
4 Oltom a bal lábam.... na jó, a ballabik balt.

Helyzetjelentek:
1 szikalaszilard es valos alapja van: Keszthelyig ez a dalocska szolt a fejemben:
Hogyha fú a szembe szél,
a száj hallgat, szem beszél.
Hogyha fú a szembe szél,
a száj hallgat, szembe por megy.

Szerintem DS mar az elso sornal gitart ragadott. (ugye Sanyi?)
2 a mai napom Keszthelye volt :)
3 az idojaras felelos gondolt ram, idealis varosnezo ido volt

Hj(a franc fog annyit pötyögni):
1 reggel 6-7-ig eso, ezert 9- kor indultam :)
2 a déli part, a Balaton Alföldje(sajat licensz, en talaltam ki) :)
3 viszont innen a legszebb az északi part

Van egy regi kinai mondas:
"Mindenutt jo, de legjobb....a tatarbifsztek."
Otthon, edes otthon! :)
Je, van TV-m! - egeszen elszoktam tole.
Je, megvan a so! - itthon maradt.
Szoval iden is megvolt a Balatonkör. :)
Elveztem most is.

Ami viszont furi volt az elozo evhez kepest:
1 a kempingek szinte uresek (mindenki szallodaban lakik?)
2 a vonatok 2 embert szallitanak, a vezetot es a kalauzt (mindenki autozik?)
3 eltunt a sok "Eladó" tabla a hazakrol
4 sok epulo hazat lattam
Lehet mar nincs is valsag?! Nekem miert nem szolt senki?
Ja, hogy Balatonkör.

Elsö nap: Tatabánya - Balatonalmádi 101 km.
Második nap: Balatongyörök 82 km.

Nagyobb dombok leküzdve. Innentől kezdve pihi van. :-) Azért ez a 40 fok árnyékban, de árnyék sehol, ez azért öléggé kemény. Mai fogyasztásom eddig 7 liter.

Harmadik nap: Balatonszemes 65 km.

Bogláron az első defekt.

No, hol is hagytam abba? Ja igen, negyedik nap: Balatonkenese 60 km.
Ötödik nap: Home Sweet Home :-) 105 km.
Vége az idei Balatonkörnek. :-(..... Összesen 413 km lett.
Összegzes:

Málhás országútival soha többet. Bringaútnak nagyon rövid szakaszt mernék nevezni. A többi montival, vagy első telós trekkinggel járható. A Bringaút sajnos minden évben romlik. Kéne neki egy gazda. Balcsi körbe 214 km, ha nem bóklászok el valamerre. Ami elég nagy gond, főleg ilyen melegben, a kutak hiánya. Balatonkör alatt kettővel találkoztam. Balaton - Tatabánya úton kettő működő kút van: Zámoly és Szárliget. Kempingek: Balatonalmádi tőlem két leget kap: legrosszabb és a legdrágább. Balatonszemes viszont a legjobb és a legolcsóbb. Érdekesség, hogy mindkettő Balatontourist. No mindegy a lényeg: Balaton az Balaton, Imádom!

Elsö nap: Tatabánya - Balatonfüred 120 km
Masodik nap: Ma egész nap Tihanyoztam. 42 km és még mindig Füreden vagyok.
Harmadik nap: Révfülöp 36 km.

Hiába no, tervezni tudni kell:
Felállítottam a sátrat, megvettem, megfőztem, megettem az ebédem, igaz ez utóbbi cselekedetem iszonyatos égzengés kísérte, majd korom fekete lett az ég. Az óbudai álmoskönyv szerint ez közelgő vihart jelent.... És megint bejött neki! De megúsztam szárazon.
Mire jó egy sátorban átélt vihar? No persze azon kívül, hogy naon romantikus, pl elhatároztam, hogy ma ott fogok reggelizni, ahol a kép készült. Testi és lelki táplálék egyszerre. :-)

Negyedik nap: Káli medence. Mai Káli kör 47 km.

Révfülöp - Kővágóőrs - Köveskál - Monoszló (reggeli) - Szentbékkálla - Mindszentkálla - Kékkút - Kővágóőrs - Révfülöp.

Ötödik nap: Tatabánya 105 km.

A régi kínaiak bölcs emberek voltak. Két régi kínai mondás:
- Mindenütt jó, de legjobb Home Sweet Home :-)
- Ne bánd, hogy vége lett,
Örülj, hogy megtörtént. :-)

Az én idei Balaton körömnek vége, 494 km lett.... és mint mindig, remek volt!

Még egy, nem elhanyagolható adalék a Balaton körhöz: azzal, hogy nem autóval tettem meg ezt a távot, 126958 gramm széndioxidtól kíméltem meg a környezetünket.

Weltenburg-i bencés apátság a Duna mentén, Bajorország legrégebbi kolostora. I. sz. 600 körül két ír-skót vándorszerzetes, Eustas és Luxeuli Agilus alapította. Az 1716-1739 között Asam testvérek által épített templom az európai barokk legszebb épületei közé tartozik. 1803-ban feloszlatták, I. Lajos bajor király 1842-ben mint priorátust újra életre keltette, 1913-tól ismét apátság.

Az első írásos említés 1121-ben Friedrich Wellenhaym egy nemes lovag tulajdonosként. 100 évvel később, a vár Hirschberg gróf tulajdonába kerül. Nem tisztázott miért. Vagy mert az eredeti lovagok kihaltak, vagy a család anyagi gondjai miatt. 1309-ben Hirschberg örökségeként Oettingenek megkapják a várat. 1322 Raimund, 1344 Hans lakják. 1400-ban jön Gößwein az utolsó Heimer. Ezt követően, a vár áthaladt sok kézen: a Heideck család, az őrgróf Ansbach, Konrad von Helfenstein (1458), és az eichstätti püspökség. Végül Wellheim 1833-tól Bajorország része lett. Ugyanakkor az püspökség már elhagyta 1773-ban a várat. Ennek eredményeként, a vár kőbányaként funkcionált, vagyis elkezdték széthordani köveit. 1935-ben elkezdődött a maradványok mentése.
Az alaprajz 10 x 10 méteres, a fal 2,5 méter vastag. A bejárat 6 méter magas, teljes magassága 35 méter. A vár szűk, négyszögletes palota, amely a szélén a mészkő sziklákra épült. A belső fal még 2 szintes, a külső fal csak egyszintes.

Willibaldsburg 1353-ban épült. A 18. században a vár az eichstätti hercegi püspökök reprezentációs székhelye volt.
Johann Konrad von Gemmingen (1595-1612) püspöknek köszönhető a vár botanikus kertje. Az ő uralkodása alatt kezdődött 1609-ben az építkezés, melynek célja egy olasz modellű reprezentatív reneszánsz kastély. A terveket Augsburg város építész Elias Holl szállította. Holl nevéhez köthető az Augsburgi herceg palotája is. Mindkét épületet a német reneszánsz legfontosabb művei között tartjuk számon. A kéttornyú homlokzata 1629-ben épült, együttműködve Hans Alber Thal és utódja Martin Barbieri mesterekkel.
A harmincéves háborúban(1633), a svédek elfoglalták a várat. Ám megtartaniuk nem sikerült, mert a katolikus csapatok hamarosan kiűzték a megszállókat.
1725 után a püspökök az új városi székesegyházba költöztek. Ettől kezdve a vár irodaként működött. Később volt kórház, sőt börtön is. 1829-től pedig a bajor hadsereg laktanyája.
1962-ben a bajor közigazgatás tulajdonába került és megkezdték a vár felújítását.
1976-ben nyílt meg Gemmingenbau a Jurassic Múzeum. 1998-ban felavatták a felújított Bastionsgartent. 2000 után eltávolították a szennyeződéseket és a két fő bástyát felújították.

Hexenagger egy kastély a reneszánsz és barokk között. Egy régi kastély alapjaira épült. A jelenlegi állapotában, a kastélynak csak a durva kőből épült egy csonkja nyúlik vissza a középkorba, ám az kívülről nem látható. A kastély védekező jellegét legjobban a rendszer hátoldala mutatja, ahol a függönyfal és a tornyok épültek. Különösen érdekes a magas, keskeny kápolna és a karcsú, enyhén hajlott harangtorony, amelyek még nyilván a régi, középkori kápolna alapjaira épültek. A barokk főépület és a gyönyörű kert romantikus látványt nyújtanak. A kastély magántulajdonban van és nem lehet látogatni. Sajnos igy én sem jutottam be, pedig ácsorogtam egy darabig a kapu előtt. A tulajdonos csak nyilvános rendezvények, illetve esküvők alkalmával nyitja meg a kastély kapuit. Ezek bevételéből végzi a kastély felújítását.

Greding, a "21 torony városa", büszkén tekinthet vissza a több mint 900 éves történetére. Az első említés Gredingről 1091-re datálható, amikor is IV. Henrik átadta a települést az eichstätti püspökökségnek.
Az egykori királyi Greding a 12. században tipikus kisváros volt. Több tulajdonosváltás után, 1311-től a kis vidéki város végül az eichstätti Püspökség tulajdonába került. A 14. század végén, mivel akkor már Greding fontos, regionális hercegi püspökök hivatalos, jogi és közigazgatási székhelye lett, erős, tornyokkal tűzdelt védő falat kapott. Gazdaságilag domináns Greding a késő középkorban modern mezőgazdasági és a vízi jármű gyártásáról híres. A harmincéves háborúban a kis vidéki város súlyos veszteségeket szenvedett: 1633-ban a svédek felgyújtották a várost, leégett a városháza és több malom is. A pestis sem kímélte a várost. Ezek következménye Greding gazdasági csődje, melyet csak évtizedekkel később tudtak leküzdeni.
A barokk korból származó épületegyüttes aprólékos rekonstrukciójának köszönhetően lenyűgöző látványt nyújtanak, többek közt a piactéren álló Fürstbischöflichem vadászház és a városháza. 1806 után Greding a Bajor Királyság tulajdonába került. 1936-ig Greding kapcsolatot a külvilággal csak göröngyös utakon és az egykori megyeszékhelyre vezető vasúton tartotta. Az kisvárosi élet, amely addig nagyon csendesen folyt, új lendületet a nürnbergi Autobahn építésével kapott. Az autópálya hozta az első látogatókat és turistákat. Ma, ez biztosítja a legfontosabb gazdasági tényezőt Gredingben, a turizmus. A kiskereskedelem és vendéglátás ökoturisztikai koncepciójával találkozhatnak a vendégek és a látogatók többek között korszerű fedett medence, vagy egy kiterjedt, jól karbantartott kerékpáros és túraútvonal. Emellett a város rendszeresen szervez számos rendezvényt, fesztivált, amelyre a vendégeket mindig szívesen látják.

Wittelsbachi gróf Ottheinrich építtette felesége, Susanna részére 1530-ban. Először lakótorony jellegű vázszerkezettel épült, mely később kiegészült a különböző szárnyépületekkel és egy nagy udvarral. A fő épület belső elrendezése a mai napig teljes mértékben megmaradt. Két impozáns lakás, melyek nappali és hálóhelyiségekből és egy közös szomszédos szobából állnak. A falfestmények többnyire az ifjú Jörg Breu alkotásai.
Eredetileg Grünau vizesárokkal védett vár volt, ám idővel az árkok feltöltődtek.
Jelenleg a vadászkastélyban Grünau kulturális eseményeket, hangversenyeket szervez. 2005 óta májusban Garden Napok és decemberben Karácsonyi Vásárok kerülnek megrendezésre.

Schloss Neuburg....

Az eredeti vár a korai középkorban épült. Az első tulajdonosa a bajor Wittelsbach család.
A vár átépítése 1522-ben kezdődik, mikor gróf Ottheinrich tulajdonába kerül. Mivel a tulajdonos igényeit már a vár nem elégítette ki, fejedelmi udvarrá alakíttatta. 1527-ben kezdődik a vár bővítése és reneszánsz kastéllyá alakítása. Elkészültével a 16. század eleji Németország egyik legimpozánsabb kastélya lett.
1529-ben építettek egy nagy udvart és kertet.
1537-ben új szárnnyal bővült a nyugati oldal, kápolna, galéria és új lakás. 1541-ben a gróf átépíttette a kápolnát, kapott új oltárt, mellvédeket és 1543-ban festették az olasz stílusú antik-képeket. A kápolna a legrégebbi református templom Bajorországban. A híres freskók a Salzburg egyházi festő Hans Bocksberger alkotásai. Anyagi nehézségek miatt 1544-ben a bővítések leállnak.
Ottheinrichet, unokatestvére, gróf Wolfgang Zweibrucken követte, aki 1562-ben díszítteti a nyugati szárny az udvari oldalát a bonyolult Sgraffito technikával. A fő téma József és testvérei.
A lovagterem (alsó panel szoba északi épület) 1575-ben Hans Pihel által készített kazettás mennyezet és a kerületi falak, panelek fából készültek amelyek mindegyike eredeti.
Az impozáns keleti szárny 1665-ben lett átépítve és kiegészítve a két kerek toronnyal.

A várat 1135 körül építtette Hartnit von Graisbach.
Utolsó tulajdonosa III. Gebhard volt. Ő kísérte a királyt az olasz háborúban. 1327-ben halt meg a Pisai ostrom alatt egy fertőző betegségben. Birtokai, igy a vár is 1342-ben a Bajor kormányra szálltak. A Graisbach vár volt a székhelye a bajor tartományi bíróságnak. 1523-ban a hivatal Monheimbe költözött, igy a vár üresen maradt. 1802-ben, több várhoz hasonlóan kőfejtőnek használják, sőt Neuburg hídja is a vár köveiből épült. Ma a vár romjait egy magánszemély bérli.

A település első írásos említése egy 802-ben készült dokumentumban olvasható. A vár első említése 1175, mikor is a Szent György kápolnát szentelték. Pappenheimerek mindig döntő szerepet játszottak a birodalmi politikai életben. A vár pedig az egyik legfontosabb katonai központ Dél-Németországban. A vár többször megrongálódott a harcok során, de mindig újjáépítették. Leghíresebb Pappenheimer Gottfried Heinrich, akit Schiller is megemlít "Wallenstein" c. drámájában.

Treuchtlingen vár....

A város feletti dombon épült 1100 körül. A 14. századig a vár lakótoronyból és gazdasági épületekből állt. Ekkor épült hozzá egy városfal. Az utolsó nagyobb módosítás a 15. században történt, mielőtt Pappenheimer eladta a várat. A következő évszázadokban a romos vár kőanyagát használják a település épületeihez. 1945-ben a vár romot és a közeli vasútállomást ért bombázások súlyos károkat és 600 ember halálát okoztak. 2008-ban elkezdődtek a felújítások. A lakótornyot újjáépítették. Bár szerintem az új torony egyáltalán nem oda illő lett.

A várrom ritka példája Bajorországban az alföldi kastélyoknak, ami még mindig jórészt középkori formájában látható. Az alapok zátonyra épültek, amely benyúlik a mocsaras síkságba - innen a név. A várárok védte, mely mára már eltűnt. Maga a vár 1300-as években, a tornyok 1400 körül épültek. A kápolnát 1464-ben építettek. Ebben az időben állandó legénysége volt a várnak. Az 1800-as évek elején kőfejtőként szolgált. Belső házakat, tornyot és a kápolnát lebontották. 1932-ben egy ház leégett. Ma a vár magántulajdonban van. Látogatni csak a két évente megrendezésre kerülő Várfesztivál idején lehet.

A várdomb már a bronzkorban, az első vár a 9. században létezett. A 10. században Vohburg fontos császári hivatalok székhelye. 1644-ben a harmincéves háborúban Vohburg csaknem teljesen megsemmisül. Ezt követően a vár köveit széthordták.
Az egykor sűrűn beépített, hatalmas várnak csak néhány középkori maradványai lelhetők fel. Például a 15. században épült városfal és a kettős kapu folyosója. A legrégebbi bajor címer 1477-ből. A bal oldalon egy nagy fal megmaradt a vár fénykorából, 1100-ból. A falakon, egy az utóbbi időben készült sétányt alakítottak ki. A vár udvarában ma temető van.